logo

 

 

youtube logo    facebook       kosar

logo

 

marha

  

Charolais marha

Az olvasó átfogó képet kaphat arról, hogyan lehet az állat és az ember igényeit összehangolva, eredményesen tartani ezt a fajtát.

 

A Charolais (ejtsd: sarolé) francia származású, nagy testű, a világon a legelterjedtebb húsmarhafajta. Fajtatiszta tenyésztésben, illetve kiváló kombinálódó- és alkalmazkodóképessége révén végtermék-előállító keresztezésben is jelentős szereppel bír hazai és nemzetközi tenyészetekben.

Számunkra a non plus ultra.

Nem ismerünk olyan fajtát, amely - minden paramétert figyelembe véve kiemelkedőbb eredményeket hozna fajtatiszta tenyésztésben és keresztezésben, mint a Charolais.

Sokat gondolkodtunk azon, milyen tartalommal töltsük meg oldalunkat. Mi az, ami a leginkább érdekelne minket, és ami leginkább érdekelheti az ide látogatót.

Úgy döntöttünk, hogy száraz szakirodalmi adatok helyet olyan tapasztalatokat osztunk itt meg, amelyeknek mi is nagyon örültünk volna, ha valaki beavat minket a legelején. Bízunk abban, hogy máshol is működnek azok a módszerek, amelyeket alkalmazunk, és segíteni tudunk ezzel más marhatartóknak.

 

Kezdjük mindjárt a születéssel:

Gyakran találkozunk azzal az állattartók körében, hogy nehezen ellőnek gondolják a fajtát, pedig tapasztalatból mondhatjuk, hogy ez így, kategorikusan kijelentve nem igaz, sőt. Az elmúlt 2 év során tenyészetünkben közel 200 ellés volt. Saját statisztikánk szerint 10% alatti az, ami nehéz ellésnek mondható, és a borjak bőven több mint fele önállóan, emberi segítség nélkül született. Ezt az arányt tovább szépíti, hogy mindebből 70 állat elsőborjas tehén volt. Úgy gondoljuk, azt, hogy könnyen vagy nehezen ellik-e az egyed, a genetika és az apaállat hatása mellett még nagyon sok összetevő befolyásolja.

 

Takarmányozás:

Közel 15 évnyi tapasztalatunk halmozódott fel ezen a területen, amelyből 7 év kifejezetten a szarvasmarhák takarmányozásáról szólt. Mint ahogy más kérdésekben sem, itt sem megyünk bele komolyabb értekezésbe, inkább csak azzal szeretnénk segítséget nyújtani, hogy leírjuk, mi az a módszer, ami nálunk működik.

Legyen minél hosszabb ideig a legelőn az állat, azzal a feltétellel, hogy mindig jóllakhasson. Miért? Évek tízezrei óta él így ez a faj, tehát valószínűleg ez a létforma a legmegfelelőbb számára – nem mellesleg az anatómiai felépítése is erre teszi leginkább alkalmassá. Mozgás közben a csontszerkezet és az izomzat olyan irányba fejlődik, ami megkönnyítheti többek között az ellés lefolyását. Azonban nagyon fontos odafigyelni arra, hogy a fű tápértékben kielégítse az állat igényeit, különben könnyen kondícióromlást tapasztalhatunk – megjegyzem, mindig van néhány egyed az állományból, amely hajlamosabb erre –, amit aztán nagyon nehéz visszapótolni. Ráadásul, és talán ez a legfontosabb, ez a visszapótlás általában azzal jár, hogy hasűri faggyút növeszt az állat, ami megnehezíti a későbbi ellést.

Nálunk a legelő füvén kívül réti szénát, lucernaszénát és szenázstakarmányokat esznek a tehenek – a következő módon.

Onnantól, hogy ki lehet hajtani őket, egészen addig, amíg el nem fogy a legelő - ez azon az éghajlaton, ahol mi élünk, azaz Kecskemét környékén nyár közepére gyakran megtörténik-, füvet legelnek. Amikor bent, a karámban etetjük őket, lucernaszénát vagy szenázst kapnak. Ellés előtt két hónappal réti szénát, prémiumminőségben elkészítve!!!

A takarmány felvétel soha nincs korlátozva.

Annak érdekében, hogy minden paraméter (szaporodásbiológiai, csontosodás a felnevelés során stb.) rendben legyen, vitamin- és ásványianyag-kiegészítést kapnak nyalósó formájában, szintén korlátozás nélkül.

Érdekesség:

nyugodtan ki lehet szórni a zsákos premixet is egy vödörbe, nem tudja belőle túlenni magát belőle az állat. Ha ki van ürülve a jószág, pár napig megnő a fogyás, esetleg hígabb lesz a széklete, de aztán normalizálódik az emésztése.

Egyik évben szűkében álltunk az ásványianyag-kiegészítőnek, aminek az lett a következménye, hogy a tehenek acikliásak lettek (petefészek rendellenes működése), minek következtében  későn és csak nagyon nehezen lehetett őket tenyésztésbe venni. Megnőtt a két ellés közötti idő, illetve az optimális, januártól március végéig történő elletési időszak kitolódott, és még júniusban is ellettek a tehenek.

 

Tenyésztésbe vétel:

Ha azt szeretnénk, hogy rendesen kifejlődött, rámás tenyészállat legyen a tehenünkből, aminek a testméretei is hozzájárulnak ahhoz, hogy az ellés lefolyása könnyű legyen, akkor a 22-24 hónapos kor az optimális idő. De ha egész konkrét akarok lenni, akkor tilos ez előtt az időszak előtt tenyésztésbe venni őket.

Érdekesség:

pár évvel ezelőtt néhány állatot ennél korábban, 20 hónapos koruk előtt befolyattunk, ma ezek a legkisebbek, ezek tetszenek a legkevésbé nekünk.

 

Fedeztetés:

A francia tenyésztők javarészt november végétől február végéig időzítik az elléseket, ami azt jelenti, hogy – tekintve, hogy 9 hónap a vemhesség ideje – februárban fedeztetni kezdik a teheneket. Mi, a saját tenyészetünkben, annak érdekében, hogy ne legyen karácsonykor is ellés, egy hónappal eltoljuk ezt, azaz márciusban kezdünk fedeztetni.

Miért van annak jelentősége, hogy télre ellessünk?

  • Ebben az időszakban nincs más mezőgazdasági munka, így több figyelm jut erre az elletésre.
  • Bent vannak az állatok, így könnyű szerrel megfigyelhetjük őket, és ha bármi komplikáció lépne fel, azonnal be lehet avatkozni.
  • A borjú kellően megerősödik, mire kihajtjuk az állatokat.

Érdekesség:

saját tapasztalatunk, hogy azok a borjak, amelyek a téli időszakban születnek, mindig jobban fejlődnek, mint azok a társaik, akik később, április-május tájékán. Ennek oka véleményünk szerint az, hogy – amint már említettem, Kecskemét és körzete aszályos terület – júniusban már kezd gyengülni a legelő. Az április-május környékén született borjak, amelyek fejlődési erélye már igen nagy, valószínűleg kevesebb tejhez jutnak, hiszen anyjuk a gyengébb füvönmár kevesebbet termel.

 

Felnevelés:

Úgy tapasztaljuk, nagyon nagy a jelentősége annak, hogy jó minőségű, granulált borjútáppal – legjobb a müzli – ki legyen egészítve a tej, és ezt tenyészállat esetében egészen 12-16 hónapos koráig kapja az utód. 8 hónapos koráig ad libitum, azaz korlátozás nélkül, utána pedig 3-6 kg naponta állatonként, valamint széna és szenázs. Nálunk 8-10 hónapos kor környékén a borjú leválasztódik a tejről, és csak szilárd takarmányt fogyaszt. Fontos, hogy a felnevelés alatt végig vitamin- és ásványianyag-kiegészítést kapjon. A borjak egyébként a tehenek nyalótömbjéhez is folyamatosan hozzáférnek.

Érdekesség:

számos helyen megfigyelhető, hogy úgy akarnak spórolni a felnevelés költségén, hogy leválasztás után egyáltalán nem adnak a fiatal állatoknak borjútápot, vagy csak valami gazdasági (kukorica, búza stb.) tápkiegészítést. Tapasztalatunk szerint az így nevelt állatok soha nem érik el azt a testméretet, amit ez a fajta genetikailag tud.

Tartás:

Tudom, hogy elsőre sokak számára különösen hangzik, de a Charolais nem igényel szállodai körülményeket. Nagyjából féltető, és kész. Saját kényelmi szempontunk szerint döntsünk arról, hogy az épületet illetően milyen beruházást eszközölünk. A legfontosabb talán az, hogy télen az elletést kényelmesebb egy szélvédett istállóban végezni, mint kint, a mínuszokban.

Nálunk 102 darab tehénre van két istálló, ezek föntről és három oldalról fedettek, az első, nyitott oldal előtt kifutókarám van.

Ami fontos lehet ekkora létszámnál:

  • egy homlokrakodós traktor vagy rakodógép a takarmányszállításhoz;
  • mobilkarámok az állatok mozgatásához, leválasztásához;
  • köretetőből annyi, hogy minden állat odaférjen, amikor etetés van;
  • mérleg és kezelőkaloda, ami legjobb, ha egybe van építve;
  • itatók, lehetőség szerint nyílt víztükrű, fűthető, legelőn pedig nagy felületű itatóvályú. (mi sem szeretünk úgy sört inni a korsóból, hogy benne van egy teniszlabda...).

Ott, ahol zömmel puha talajon járnak az állatok, nagyon fontos odafigyelni a körmök állapotára. Profi körmözőbrigádok járják az országot, akik szakszerű segítséget nyújtanak. Évi egy-két alkalommal érdemes megkörmöztetni a marhákat.

Érdekesség:

egy ferrobull kismetál házasításból született meg az a kezelőkaloda, amit most már nagy biztonsággal tudunk használni: nem szorul be az állat, könnyen kezelhető stb.

prev                                   next